Guest
Ipari hírek • 9 min olvasni

Üzemanyag kontra töltés: Olcsóbb vagy csak zöldebb az elektromosra való átállás?

Létrehozva: 28. 07. 2025

Frissítve: 19. 09. 2025

A tehergépjárművek elektromos töltőállomásainak európai elterjedése átmeneti időszakot eredményezett a kontinens hatalmas úthálózatán. Sok flottaüzemeltető és járművezető számára még mindig a klasszikus dízelüzemű nehéz tehergépjárművek jelentik a választott közlekedési eszközt. Az iparág folyamatos fejlődésével azonban az elektromos tehergépkocsikra való átállás küszöbön áll.

A [flottaüzemeltetők] (https://snapacc.com/fleet-operators/) dízelről elektromosra való átállásának megvalósíthatóságának felmérése érdekében a SNAP kutatást végzett a nehéz tehergépjárművek feltöltésének és tankolásának költségeiről különböző európai áruszállítási útvonalakon. Kiszámítottuk a villamos energiával és a gázolajjal szembeni megtakarításokat euróban 100 km-enként 35 európai országban.

Megállapítottuk, hogy Izland áll az élen a 100 kilométerenként 61,03 EUR átlagos költségmegtakarítással, míg a második és harmadik legnagyobb költségmegtakarítást a skandináv országok, Norvégia és Finnország kínálják. A skála másik végén Horvátország kínálta a legkevesebb költségmegtakarítást (19,96 EUR/100 km), amelyet Ciprus és Moldova követett.

Ebben a cikkben feltárjuk az európai országonkénti költségmegtakarításokat, és elemezzük az európai országonkénti költségmegtakarításokat, valamint elemezzük az ezeket a megtakarításokat befolyásoló néhány külső tényezőt. Elmerülünk abban is, hogy milyen lehet az eHGV-k jövője Európában, valamint hogy az eHGV-k hogyan segíthetnek a flottaüzemeltetőknek és a járművezetőknek pénzt megtakarítani, különösen a [járművezetői költségvetésekkel] (https://snapacc.com/newsroom/a-truck-drivers-guide-to-budgeting/).

Hogyan alakulnak az eHGV és a dízel költségei az EU-ban

Kutatásunk megállapította, hogy minden vizsgált európai országban az elektromos töltéssel ellátott eHGV használata pénzt takarított meg a hagyományos, üzemanyaggal működő tehergépjárművek használatához képest. Az elsődleges különbség az volt, hogy a költségmegtakarítás mértéke mennyire változott. Például a legdrágább országban, Izlandban az áram ára 206%-kal magasabb (41 euróval magasabb), mint a legolcsóbb országban, Horvátországban.

Megállapítottuk, hogy egy elektromos tehergépkocsit vezető sofőr átlagosan 30,59 €/100 km megtakarítást ér el egy dízelüzemű tehergépkocsi vezetőjéhez képest. Ez a hosszú távú elektromos tehergépkocsik vezetői esetében évente átlagosan 37 200 EUR, a belföldi sofőrök esetében pedig 24 800 EUR megtakarítást jelent.

Adataink összeállításához 35 európai országot vizsgáltunk meg, és összehasonlítottuk a nehéz tehergépjárművek (HGV-k) két típusának 100 kilométerenkénti energia- vagy üzemanyagköltségét. Ezek egy standard dízelüzemű nehéz tehergépkocsi, amely 35 liter üzemanyag-fogyasztást feltételez 100 km-enként az egyes országok átlagos kiskereskedelmi dízelárával, és egy elektromos tehergépkocsi, amely 108 kWh/100 km áramfogyasztást feltételez a nem háztartási átlagos villamosenergia-tarifa alapján. A HÉA-t és a visszaigényelhető adókat nem vettük figyelembe ezekben a számításokban. Az összehasonlítás csak a közvetlen "a szivattyúnál" vagy "a konnektornál" felmerülő költségeket tükrözi, és nem veszi figyelembe az olyan tényezőket, mint a flotta mérete, a tárgyalásos energiaszerződések vagy az üzemanyag- és villamosenergia-árak jövőbeni változásai.

A gázolaj és a villamos energia árképzésének kutatásakor számos forrásból merítettünk, többek között az Eurostat, CEIC, GlobalPetrolPrices, Webfleet és Gov.uk forrásaiból. Érdemes megjegyezni, hogy e források némelyike "Nagy-Britanniára", míg mások az "Egyesült Királyságra" vonatkoznak. E kutatás céljaira a két kifejezést felcserélhetően kezelték.

Az elektromos tehergépjárművekre való átállással a legtöbbet megtakarító országok

Jelenleg Izland (61,03 EUR), Norvégia (49,31 EUR) és Finnország (49,12 EUR) azok az országok, ahol a legtöbbet lehet megtakarítani az elektromos tehergépjárművekre való átállással.

Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy ezek az országok Európában a legdrágábbak közé tartoznak a dízelüzemanyag tekintetében. Európában Izlandon a legdrágább a gázolaj (2,07 euró/liter). Ez a meredek ár nagyrészt abból adódik, hogy Izland Európa többi részéhez képest földrajzi elszigeteltsége miatt a gázolaj importköltsége sokkal magasabb, mint más európai országoké. Izland, Norvégiához és Finnországhoz hasonlóan, magas adókulcsáról is ismert, ami szintén hozzájárul a magas üzemanyagköltségekhez.

Norvégia (32%) és Izland (18%) szintén az első két ország a világon, ahol a forgalomban lévő elektromos autók aránya a forgalomban lévő személygépkocsik között az első két helyen áll. Ennek eredményeként mindkét ország jelentős beruházásokat eszközölt az elektromos töltőinfrastruktúrába.

Izland kis mérete és fő körgyűrűje megkönnyíti az elektromos töltőállomások rendszeres időközönként történő telepítését az elektromos tehergépkocsik vezetői számára. Részben ugyanez az érvelés alkalmazható más, kisebb hálózattal rendelkező országok esetében is, amelyekben a költségmegtakarítás magas, például Albánia, Szerbia és Belgium esetében - bár meg kell jegyezni, hogy mindhárom országban az egyik legdrágábbak a gázolajárak Európában, ami hozzájárul a költségmegtakarításban mutatkozó különbséghez.

Az alábbi táblázat azt a 10 országot mutatja, ahol a legnagyobb költségmegtakarítás érhető el elektromos nehéz tehergépjárművek használata esetén:

*"A járművezetők Európa-szerte már most is megtakarításokat érnek el az elektromos tehergépkocsikra való átállással. Az eGV-töltésre való átállás az iparág jövője, és a SNAP készen áll arra, hogy segítse a járművezetőket és a flottaüzemeltetőket az átállásban." *.

Matthew Bellamy - A SNAP ügyvezető igazgatója

Az elektromos tehergépkocsikra való átállással a legkevesebbet megtakarító országok

Horvátország (19,96 EUR), Ciprus (21,16 EUR) és Moldova (22,72 EUR) jelenleg a három legkevesebb költségmegtakarítást elérő ország Európában.

Lengyelország után Horvátországban [a második leglassabb az elektromos járművek elterjedtségi aránya] (https://www.smf.co.uk/wp-content/uploads/2025/03/Decreasing-transport-poverty-in-Europe-through-public-EV-chargepoints-March2025.pdf) az EU-ban. Ez részben a horvátországi EV-töltési infrastruktúra hiányosságai miatt van így: a töltőállomásokon az ügyfélszolgálatot kell felhívni, vagy több különböző alkalmazást kell használni a töltési folyamat elindításához, a főbb autópályákon kívüli töltőállomások rossz útbaigazítása, valamint a turisztikai főszezonban potenciálisan magas várakozási idő. Emellett Horvátországban nincsenek ultra-nagysebességű töltőállomások. (180 kW vagy annál nagyobb teljesítményű) töltőállomások, ami problémát jelenthet az elektromos tehergépjárművek számára, amelyeknek az átlagos EV-knél nagyobb teljesítményre van szükségük.

Cipruson és Moldovában is vannak olyan belső geopolitikai problémák, amelyek megnehezítik az elektromos járművek töltésére szolgáló infrastruktúra tervezését (és általában a nemzeti tervezést). Ciprus esetében a sziget északi felét - beleértve a főváros, Nicosia felét is - 1974 óta a török (https://www.bbc.co.uk/news/world-europe-17217956) támogatású Észak-Ciprusi Török Köztársaság [tartja megszállva]. Moldova esetében a keleti Dnyeszteren túli tartomány de facto államként működik, saját kormánnyal. Ez azt jelenti, hogy mindkét ország képtelen az EV-infrastruktúrát következetesen megvalósítani a sajátjának tekintett területen.

A ciprusi problémákat a magas villamosenergia-árak is súlyosbítják, míg Moldovában az ötödik legolcsóbb a gázolaj ára Európában. Moldova emellett [Európa második legszegényebb országa] (https://worldpopulationreview.com/country-rankings/poorest-countries-in-europe), ami kihívást jelent az EV-infrastruktúrába való beruházás szempontjából. Mindezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy az elektromos nehéz tehergépjárművek összességében alacsony költségmegtakarítást eredményeznek.

Lengyelország szintén alacsonyan szerepel a listán 24,22 EUR költségmegtakarítással. A lenyűgöző gazdasági növekedés és az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájába történő növekvő beruházások ellenére Lengyelország nagy mérete azt jelenti, hogy az ország egyes területein még mindig problémát jelent a lefedettség - bár ez valószínűleg [a jövőben változni fog] (https://alternative-fuels-observatory.ec.europa.eu/general-information/news/poland-launches-major-funding-programs-zero-emission-transport).

Az olyan országok, mint Spanyolország (32,20 EUR), Románia (30,62 EUR) és Írország (30,54 EUR) az út közepén helyezkednek el, amikor az elektromos nehéz tehergépjárművek költségmegtakarításáról van szó. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy ezekben az országokban az elektromos járművek töltési infrastruktúrája növekszik, és a villamosenergia- és gázolajköltségek közepes árúak.

Az alábbi táblázat azt a 10 országot mutatja, ahol a legalacsonyabb a költségmegtakarítás elektromos nehéz tehergépjárművek használata esetén:

Az Egyesült Királyság elektromos nehéz tehergépjárműveinek költségmegtakarítása

Az UK 36,23 EUR költségmegtakarítással rendelkezik, ami a 11. helyet jelenti a 100 kilométerenkénti feltöltésből származó költségmegtakarítás tekintetében. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az Egyesült Királyságban mennyire drágák az üzemanyagárak, mivel a dízel ára a harmadik legdrágább Európában. Bár a magas dízelárakból eredő megtakarítások minden bizonnyal hozzájárulnak az Egyesült Királyság magas eHGV költségmegtakarításához, ez a megtakarítás valószínűleg sokkal magasabb lenne, ha az Egyesült Királyságban a villamos energia nem lenne a legdrágább Európában.

Az Egyesült Királyságban az EV-töltési infrastruktúra fejlesztésére is számítanak. Az Egyesült Királyság autópálya-szolgáltató vállalata, a Moto aktívan tervezi [15 "szuperközpont" építését 2027-ig] (https://www.fleetnews.co.uk/news/electric-hgv-charging-superhubs-planned-for-motorway-services). Ezek a szuperközpontok hatékonyabban tudják fogadni az eHGV-k EV-töltését, mint a hagyományos EV-töltők. Az Egyesült Királyság útjain jelenleg ötnél kevesebb eHGV-töltőpont található. Mivel [más vállalatok] (https://www.fleetnews.co.uk/news/electric-hgv-charging-superhubs-planned-for-motorway-services), mint például a BP Pulse és az Aegis Energy szintén befektetni kívánnak, valószínűsíthető, hogy az Egyesült Királyságban a közeljövőben jelentősen javuló tehergépjármű-töltőhálózat áll majd rendelkezésre.

Mi befolyásolja a nehéz tehergépjárművek villamosítását?

A nehéz tehergépjárművek villamosítását jelenleg több tényező is akadályozza, többek között a töltőinfrastruktúra hiánya, a hosszú töltési idő, az eHGV-k átalakításának magas kezdeti költségei és a korlátozott hatótávolság. Emellett a dízelüzemanyag és a járművek viszonylag alacsony ára és hozzáférhetősége miatt a hagyományos nehéz tehergépjárművek vonzó opciót jelentenek a [flottaüzemeltetők] számára.(https://snapacc.com/fleet-operators/)

Mindezek a hatások azonban a működési országtól függően változhatnak. Ha például az Ön flottája csak belföldön, például Norvégiában vagy Izlandon közlekedik, akkor valószínűleg kevésbé lesz érintett, mint egy olyan flotta, amely Európa-szerte vagy a gyengébb eHGV-infrastruktúrával rendelkező régiókban, például a Balkánon üzemel.

Elégtelen töltési infrastruktúra

A nehéz tehergépjárművek villamosításának legfőbb akadálya az eHGV töltőinfrastruktúra elégtelensége. Ennek oka, hogy az eHGV-k megawattos töltést igényelnek, amit a személygépkocsik (szabványos elektromos személygépkocsik és kisteherautók) számára a legtöbb meglévő elektromos töltőpont nem támogat.

Európában számos olyan ország van, ahol súlyos hiányosságok vannak az ilyen infrastruktúrában, különösen a főbb teherforgalmi útvonalakon és a teherautó-megállókban. Ezek általában a szegényebb dél- és kelet-európai államok, például Moldova, Grúzia és Bulgária. Nem véletlen, hogy ezek az államok az eHGV költségmegtakarítás tekintetében az utolsó 10 helyen állnak.

Az is előfordulhat, hogy léteznek ugyan eHGV töltőállomások, de olyan területeken, ahol a gyenge helyi elektromos hálózat miatt egyszerűen nem tudnak több eHGV-t éjszakai töltésre befogadni. Ez gyakran probléma Európa vidéki és távolibb részein.

Bár számos európai ország tervezi az eHGV-infrastruktúra fejlesztését, ez még mindig időigényes és költséges folyamat, amelynek számos bürokratikus, logisztikai és technikai akadályt kell leküzdenie - nem is beszélve a környező infrastruktúra-fejlesztésekről, például a helyi hálózati csatlakozásokról, amelyekre szintén szükség lesz.

Hosszú töltési idők

Az elektromos tehergépjárművek töltése sokkal hosszabb időt vesz igénybe, mint a hagyományos EV-ké. Ez azt jelenti, hogy a töltésnek gyakran éjszaka kell történnie. Még ha az eGV-gyorstöltők beszerzése lehetséges is, a folyamat akkor is [legalább két órát] (https://dhl-freight-connections.com/en/solutions/charging-times-for-electric-trucks-the-goal-is-less-than-30-minutes/) vesz igénybe, nem pedig néhány percet, mint a benzinüzemű járművek esetében.

Ez a hosszú töltési idő a flottaüzemeltetők számára az átfutási idő szempontjából is kihatással lehet. Egy olyan iparágban, ahol a szállítási ütemtervek és határidők szorosak, ez potenciálisan káros lehet az üzleti teljesítményre.

Az eHGV-k korlátozott választéka

Az elektromos tehergépkocsik hatótávolságát a hagyományos tehergépkocsik által biztosított hatótávolsághoz képest viszonylag korlátozott hatótávolságuk is korlátozza. A Safety Shield szerint egy tipikus elektromos tehergépkocsi hatótávolsága egyetlen feltöltéssel körülbelül 300 mérföld (nagyjából a London és Rotterdam közötti távolság). Egy tipikus dízelüzemű tehergépkocsi azonban akár 1 000 mérföldet is megtehet egyetlen tank üzemanyaggal (nagyjából a London és Varsó közötti távolságot).

Az elektromos nehéz tehergépjárművek futásteljesítményét külső tényezők, például a terhelés, a hideg időjárás és a terepviszonyok is jobban befolyásolhatják. Ez hatótávolsággal kapcsolatos aggodalomhoz vezethet a járművezetőknél, akik gyakrabban töltik fel a járművet, hogy biztosítsák, hogy elegendő energiával rendelkeznek az úti cél eléréséhez. Ez viszont szállítási késésekhez vezethet, különösen, ha olyan országokon keresztül vezetnek, ahol az eHGV-k töltési infrastruktúrája gyenge.

Mindezek miatt az [útvonal-optimalizálás] (https://snapacc.com/newsroom/route-optimisation-with-fleet-management-software-snap-account/) létfontosságú az eHGV-k útjait tervező flottaüzemeltetők számára. Meg kell jegyezni, hogy az akkumulátortechnológia folyamatosan fejlődik, és a kapacitás - és így a futásteljesítmény - a közeljövőben tovább fog javulni.

Magas eHGV költségek

Az eHGV kezdeti költségei magasak (jellemzően [160 000-200 000 font] (https://electriccarguide.co.uk/the-electric-hgv-guide/) között mozognak, szemben a dízel tehergépkocsik 80 000-100 000 fontjával), ami potenciálisan visszatarthatja a független járművezetőket és a kisebb flottaüzemeltetőket attól, hogy egy ilyen járművel rendelkezzenek. Ez nagyrészt az akkumulátortechnológia költségeinek köszönhető. Ez azt jelenti, hogy egy új elektromos tehergépkocsi megvásárlása költséges lesz, mivel a benne lévő technológia drágább, mint a dízel tehergépkocsiké.

A magas kezdeti eHGV beszerzési költségek azt is jelentik, hogy az olyan országokban, ahol az eHGV-töltéshez olcsóbbak az áramdíjak, mint például Norvégiában, Svédországban vagy Finnországban, a flottaüzemeltetők nagyobb valószínűséggel állnak át, mivel gyorsabban megtérül a beruházásuk, mint a drága árammal rendelkező országokban, például Írországban és Horvátországban.

A villamosenergia-árak különböző események függvényében is ingadozhatnak. Az elmúlt öt évben például a villamosenergia-árak a COVID-19 világjárványt követő gazdasági nyitásra, majd Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójára reagálva ingadoztak (különösen az utóbbi volt jelentős hatással az európai energiaellátásra). Ennek eredményeképpen a villamosenergia-árak közel 30%-os, 20,5 c€/kWh-ról 26,5 c€/kWh-ra ugrottak meg az átlagos uniós fővárosban az inváziót követő időszakban. Mivel azonban az uniós átlag jelenleg alacsonyabb, mint 2022-ben volt, úgy tűnik, hogy a nehéz tehergépjárművek elektromos töltése tovább folytatódik.

Európa-szerte az elektromos tehergépkocsik átlagos üzemeltetési költsége 100 km-en 20,51 euró, ami lényegesen olcsóbb, mint a dízelüzemű tehergépkocsiké 51,10 euró ugyanezen a távon.

A hatékonyság javulásával és az akkumulátortechnológia elterjedésével és olcsóbbá válásával az eHGV-k beszerzése is megfizethetőbbé válik.

A dízelüzemanyag olcsósága és hozzáférhetősége

A dízelüzemanyag még mindig meghatározó szerepet játszik a nehéz tehergépjármű-iparban. Ennek oka, hogy a dízelüzemű infrastruktúra évtizedek óta jól kiépített Európában, különösen a nehéz tehergépjárművek elektromos töltőivel összehasonlítva. A dízel [üzemanyagkártyákkal] (https://snapacc.com/newsroom/fuel-cards-in-transportation-how-snap-simplifies-fleet-life/) való kompatibilitása és viszonylag olcsósága miatt is népszerű a tehergépkocsiflotta-üzemeltetők körében.

A villamos energiához hasonlóan azonban a gázolaj értéke is ingadozik az egész kontinensen. Ezért tűnhet előnyösebbnek a dízelüzemű tehergépkocsikhoz ragaszkodni olyan országokban, mint Moldova, Grúzia és Málta, ahol a gázolaj továbbra is olcsó. Ezzel szemben az olyan országok esetében, mint Izland és Hollandia, ahol a dízel viszonylag drága, nagyobb az ösztönzés az elektromos tehergépkocsira való átállásra.

Az alacsony üzemanyagköltséggel rendelkező országokban az eHGV-infrastruktúrába való erőteljes beruházástól való félelem miatt a hagyományos nehéz tehergépkocsi-flották elidegenedésétől tartva, amelyek ennek következtében alternatív útvonalakat választhatnak, szintén vonakodhatnak.

Az elektromos nehéz tehergépjárművek jövője Európában

Az elektromos tehergépkocsik jelentik a közúti áruszállítás hosszú távú jövőjét. Nemcsak hogy idővel olcsóbbak lesznek, de az új infrastruktúrába való erőteljes beruházás és építés miatt pénzügyileg és stratégiailag is sokkal életképesebbé válnak.

A gazdasági előnyökön túl az elektromos nehéz tehergépjárművek azért is fontosak, mert hozzájárulnak az olyan környezetvédelmi célokhoz, mint a Net Zero. Mivel a hagyományos tehergépkocsik nagymértékű szennyezést okoznak, az elektromos tehergépkocsik által megtakarított [kibocsátás] (https://snapacc.com/newsroom/the-road-to-sustainability-the-european-emissions-challenge-within-the-transport-sector/) az Európa-szerte tisztább levegőben fog megmutatkozni.

A [következő trendek] (https://snapacc.com/newsroom/the-road-ahead-for-2025-truck-industry-trends-to-expect/) a jövőben hatással lesznek az elektromos nehéz tehergépjárművekre:

  • Smart truck parks: Truck parks in the future will evolve to better accommodate eHGVs alongside other smart technological advancements. These truck parks may include up-to-date ultra-fast charging stations, diagnostic machines, battery swap stations, and automated cleaning services, among other features.
  • Increased EU regulations: Low Emission Zones (LEZs) already exist in a number of cities (e.g. Paris, Berlin, and Milan) with more European cities likely to follow suit with more stringent EU transport regulations. Fleet operators may opt for eHGVs to meet EU regulations or retrofit their HGVs with cleaner technologies, like smart tachographs.
  • AI implementation: AI technology has already had a profound sustainability impact across road haulage — with applications in route optimisation, predictive maintenance, and autonomous vehicle development. Electric vehicles will likely incorporate AI to help drive sustainability in the haulage industry over the coming decades.
  • Sustainability: The shift to eHGVs is part of a wider global push toward sustainable living. The effects of extreme weather, including heatwaves and floods across Europe, show no sign of slowing due to climate change. Moving to electric HGVs is one way the world is reducing its dependence on fossil fuels.
  • Fuel variety: During the transition to cleaner fuel sources, there will be a variety of HGV types on the road throughout the 2030s. Many will be older diesel models, some will be electric, and others will be powered by alternative fuels such as biofuel made from renewable biomass sources.

Kezelje okosabban az eHGV költségeket

Az elektromos tehergépjárműveké a jövő, ehhez aligha fér kétség. A gazdasági és környezetvédelmi előnyök miatt az elkövetkező években egyre több flottaüzemeltető és járművezető fog átállni az eHGV-kre. Az, hogy ez az átmeneti időszak meddig tart, attól függ, hogy Európa milyen gyorsan tudja fejleszteni az eHGV töltőinfrastruktúráját.

Jelenleg a kontinens nagy része olyan terület, ahol az eHGV-k nem életképesek, és a rövidebb hatótávolságuk miatt széleskörű útvonal-optimalizálást igényelnek. Emellett a felmerülő kezdeti költségek elriaszthatják a független járművezetőket és a kisebb flottaüzemeltetőket.

A technológia és az infrastruktúra tovább fog fejlődni, és már most is léteznek olyan szolgáltatások, amelyek célja, hogy a lehető legegyszerűbbé tegyék az eHGV-flották és a kapcsolódó költségek kezelését. Az útvonal-optimalizálástól és a flottakezeléstől kezdve a parkolási térképekig és a teherautómosókig, a SNAP egyszerűvé teszi a teherautó-közlekedést.

Megjelentkezés a SNAP-ra még ma.

Megosztás a

Mások is olvasnak...

Header Image

hétfő 03 november 2025 • Ipari hírek

9 MÓD, AHOGY AZ AI FELISMERÉS ÁTALAKÍTJA A FLOTTAIPART

Guest

Artificial intelligence (AI) has redefined how fleet professionals approach daily operations. Modern technologies let managers measurably improve maintenance, safety and compliance across their vehicles. As regulatory pressures rise, AI-driven insights will be more critical in gaining a decisive edge. Here are nine ways AI detection is transforming the fleet industry. Advanced telematics and machine learning (ML) algorithms help AI detection in fleets by monitoring driver behaviour. These devices analyse real-time patterns and flag risky driving behaviours like speeding and harsh braking. ML models instantly process data from in-vehicle sensors and identify deviations from safe driving norms and company policies.Drivers receive immediate feedback in the vehicle, while fleet managers get detailed reports on trends. The wealth of information helps supervisors personalise coaching sessions and find specific improvement areas. Telematics solutions have been critical to fleets nationwide because through improved behaviour and training programmes. AI algorithms are essential to analysing real-time traffic data, like road closures and weather conditions. Congestion can be significant, especially if your routes pass through London. A 2024 Inrix report said drivers when driving in the capital city. ML models can quickly identify bottlenecks and adverse weather to meet critical delivery times. Fleet managers benefit because their drivers can improve on-time performance. Route optimisation means deliveries are more likely to arrive during scheduled windows. It also enhances driver behaviours by idling less and covering fewer miles. Modern AI technologies rapidly detect roadway closures and unexpected weather changes to minimise disruptions. Accident reporting used to include manual logs and documentation. However, AI can reduce labour needs by automatically detecting and submitting incident reports. From collisions to near misses, these technologies can recognise potential incidents. Sensors gather relevant information at the event’s timing to provide more context. Unusual circumstances like airbag deployment can also be part of the automatic reporting. Once AI detection is complete, the system compiles information into a standardised report. Manual logs can create time-consuming tasks, so AI can automate these processes and free up staff. Fleet managers and insurers receive the report, thus ensuring compliance and accurate communication. Advanced technologies capture relevant data and use consistent formatting, so all parties get the critical details. Unexpected vehicle breakdowns can disrupt schedules and delay deliveries. AI helps fleet managers detect these problems before they become significant issues. From engine temperature to oil pressure, characteristics are monitored in real time. Advanced algorithms identify subtle anomalies and alert operators when a component is nearing failure. While fixed service intervals can be beneficial, AI lets you be more proactive and schedule maintenance precisely. Tire pressure sensors are an excellent example, especially for construction and utility companies. Experts say air compressors than equipment needs to maintain best practises. These sensors continually monitor output and detect gradual drops, flagging early signs of leaks.AI detection in fleets goes beyond studying driver behaviour. Telematics and sensors analyse speed and acceleration patterns to better understand fuel consumption. The systems monitor your vehicles for excessive idling and inefficient routing that increases petrol or diesel usage. AI can tailor recommendations to drivers by offering optimised speed ranges or maintenance needs.Fleet managers benefit by getting aggregated data on fuel consumption and spending. This information helps them make more informed vehicle procurement and route planning decisions. If older vehicles show inefficiencies, it may be time to upgrade the lot. Logistics professionals should compare individual vehicles against industry standards to see outliers. The U.K.’s environmental goals by 2050. Therefore, fleet managers must be more aware of tightening standards and the risk of fines. AI detection helps vehicles through sensors and onboard diagnostics systems, which collect data during operations. ML algorithms identify patterns and anomalies within the information and notify of excessive emissions. AI can alert fleet managers and enable proactive maintenance if a vehicle exceeds emissions thresholds. While humans take measures to reduce greenhouse gases, AI detection is rising to help the transportation industry. A 2025 study said by adapting eco-driving capabilities. The U.S. researchers said implementing it in 10% of vehicles would reduce carbon emissions up to 50%. Another way fleet managers can reduce emissions is through electric vehicle (EV) conversion. EV ownership is rising nationally through private drivers and fleet owners, as a 2025 report from 2023. AI can assist logistics professionals in the transition by recommending when, where and how to electrify their fleets. First-time EV owners may need help with charging windows and infrastructure needs. AI-powered systems detect when and where electric cars could naturally align with charging windows. For example, it could recommend the best times to charge to reduce schedule disruptions. Some may be pondering the switch to EVs, so logistics managers can leverage AI to compare cost data between electric and petrol cars. While AI investment can be a barrier, it may be financially beneficial in the long run. These software options that slows daily operations. Early detection of issues can lead to a more well-maintained fleet, which creates more uptime and revenue. Fleet managers can also save money through enhanced route optimisation and fuel management. AI detection in fleets is essential for streamlining administrative processes. These technologies can automatically perform compliance checks and incident documentation, thus reducing the need for manual paperwork. Your operators can focus more on the bigger picture and less on administrative overhead. If monitoring helps your drivers, it could reduce the cost of vehicle repairs and legal claims. Vehicle and cargo theft ., though they remain significant concerns. AI detection offers additional security layers by reducing the window of opportunity for thieves. Asset tracking features combine GPS and telematics capabilities to monitor real-time location, essential for companies transporting high-value assets. Fleet managers benefit from geofencing features, allowing them to set virtual boundaries. If a truck or van exits these zones, AI-powered systems automatically flag the event and notify logistics professionals. The algorithm is intelligent enough to understand anomalies and security protocols. Abnormalities can trigger security measures like remote disabling. AI is a practical, game-changing tool for fleet managers. Advanced analytics and real-time monitoring empower logistics professionals to drive measurable safety and performance improvements. While technologies are developing, the future is here. Your business should be willing to invest in AI-driven solutions to reduce costs and minimise risks. Discover more from .

Header Image

csütörtök 28 augusztus 2025 • Ipari hírek

A FLOTTÁK ÁTÁLLNAK AZ AUTONÓM JÁRMŰVEK INTEGRÁLÁSÁRA?

Guest

The buzz around self-driving cars isn’t as loud as it used to be, but it remains a constant noise in fleet managers’ ears. The United Kingdom government has moved autonomous vehicle integration pilot plans to 2026, renewing interest in the technology. Will decision-makers ignore the noise or embrace early adoption?Autonomous vehicle integration involves embedding self-driving technologies like artificial intelligence, light detection and ranging (LiDAR), and high-definition cameras into commercial fleets. On a broader scale, it entails introducing self-driving cars into existing public transportation systems.Driver assistance systems include collision avoidance, automatic speed adjustment, lane-centring, adaptive cruise control and intelligent ride-hailing. Partial and conditional automation leverage more advanced technologies to enable hands-free operation under certain circumstances.Level 4 and 5 automation are top priorities for automakers but challenging to implement in practice because engineers must account for countless edge cases. Even with advanced AI, perfecting parking and preventing collisions can be difficult. What if the pavement markings are barely visible or a child runs into the road? Adoption hinges on the car’s reaction.According to the Centre for Connected & Autonomous Vehicles, transport secretary Heidi Alexander confirmed the U.K. government will accelerate self-driving commercial pilot plans and aim for Spring 2026. The move could and add £42 billion to the U.K. economy by 2035.The country’s new automated vehicle legislation is among the most robust worldwide, laying the groundwork for widespread commercial adoption. Technological maturity is the only remaining hurdle.In an interview with McKinsey & Company, Sascha Meyer — the CEO of German automotive technology company MOIA — said predicting autonomous vehicle integration timelines has been challenging. In 2016, her enterprise MOIA throughout Europe by 2021.Since then, Meyer has realised adoption entails designing an entire ecosystem, not just driving functions. The new timeline sees self-driving cars in European cities by 2030 at the earliest. The engineers at MOIA are designing the prototype to exceed mandated redundancies. This way, they will be ready to operate commercially once the relevant legislation passes.Delivery, taxi, utility, and commercial fleets are seeing an uptick in driver assistance systems and intelligent automation. However, the penetration rate remains relatively low, especially considering how long the technology has existed. What are their plans for autonomy?Increased efficiency is among the main reasons fleet managers are embracing automation. Unlike humans, driverless vans can operate around the clock. With telematics systems, they can optimise driving and minimise idle time to improve fuel efficiency and expedite trips.AI is immune to human error, eliminating harsh braking and distracted driving. It cannot become fatigued and does not have blind spots. These improvements could help reduce road collisions and car accidents, which can mitigate costly workers’ compensation claims and potentially lower insurance costs.Cost savings are another contributing factor. At Level 4 and 5, owners can optimise labour expenses and compensate for driver shortages. Moreover, electric driverless cars with vehicle-to-grid capacity can over 30 years, helping offset the upfront investment.Aside from waiting for driverless technology to mature, fleet owners are delaying adoption due to high upfront costs. Embedding LiDAR, AI and telematics into every truck is expensive. Buying new instead of retrofitting is equally pricey. Even if cost savings could be found, technology is moving quickly — their investment may quickly become outdated.Safety is another concern. Photo-eye sensors garage doors. They stop the door from closing on objects, cars or people, and are used throughout the industry in car washes and automotive assembly lines. While some automakers utilise camera-only systems, engineers have had to pioneer new solutions. Today, many use LiDAR, global navigation satellite systems and ultrasonic sensors.However, even the most advanced systems are fallible. It is not enough to make automated cars perform as well as people — they must succeed where human drivers fail.Sensors have existed for years, but engineers have not perfected them yet. They may fail in edge cases or unfamiliar scenarios. Level 3 cars only work on premapped, divided highways in clear weather. Given that the U.K. in 2021, they may be too unreliable for adoption at scale.Autonomous vehicle integration may be moving slowly, but it is on track to reach its destination within the next decade. According to Goldman Sachs research, sold worldwide could be Level 3 vehicles by 2030. It forecasts that Level 2 — those requiring driver supervision — will increase from 20% of sales in 2025 to 30% in 2027.Managers should consider the scope and cost of autonomous fleet integration to determine whether early adoption is right for them. It will likely result in long-term savings, but waiting may be more rewarding because it allows time for technological advancement. If the cost-benefit analysis is unconvincing, they should consider incrementally upgrading as cars fail.Those who proceed with adoption must develop operation, storage, security and upgrades policies. These rules should vary depending on the automation level. For instance, drivers of Level 3 lorries should be required to pay full attention to the road to take control if necessary.Educating employees on their role is essential for successful implementation. Volkswagen Financial Services research found consider themselves better drivers than autonomous vehicles, so they are unlikely to overestimate the driverless system’s capabilities. However, they should still receive explicit training on best practices and habits to avoid.Self-driving machines are hard at work in ports and warehouses across Europe. Automating highway vehicles is more challenging because they are not on a fixed track. Also, they must account for variables like weather and other motorists. Geofencing, telematics and AI are accelerating adoption by making the unpredictable predictable. At the very least, these solutions enhance response times and mitigate human error, demonstrating that these previously unproven technologies are just as capable as human motorists.For now, full automation that eliminates the need for human attention remains theoretical. However, hands-free driving is a reality, and driverless systems could soon become standard issue in commercial fleets. As automakers perfect driving functions, fleet owners should prioritise route mapping, driver management and maintenance scheduling.Discover more from .

Header Image

csütörtök 31 július 2025 • Ipari hírek

HOGYAN BEFOLYÁSOLJA AZ EURÓPAI HŐHULLÁM A MOBILITÁST: HOGYAN MARADJUNK ÉLEN?

Guest

Europe’s roads are baking – and the heat is only rising. Across the continent, July 2025 delivered record-breaking temperatures, infrastructure failures and transport disruption on an unprecedented scale. For fleet operators and professional drivers, the challenge is no longer theoretical. Extreme heat is here and it’s reshaping the mobility landscape in real time.Much has been written about the health impacts and climate signals of this year’s heatwave. But far less attention has been paid to how it’s affecting logistics, freight networks and the people who keep goods moving across borders. This article explores how heatwaves are disrupting Europe’s road transport sector – from melting tarmac and cracked motorways to wildfires, driver safety concerns and delivery delays – and offers practical advice to help fleets stay operational, resilient and one step ahead.According to the , Europe regularly experiences extreme heat, with temperatures well above seasonal norms. In the first week of July 2025, Germany recorded , while Spain and Portugal faced temperatures exceeding 46°C during the month. Europe, as a whole, is warming at roughly .These conditions are not just uncomfortable – they’re operationally disruptive. Research cited by Logistics Business shows that heatwaves are a growing risk factor for freight operations, reducing driver welfare, damaging cargo and delaying deliveries.As a result, temperature-sensitive cargo such as food, pharmaceuticals and electronics are becoming harder to move safely. Operators are seeing rising spoilage rates and late delivery penalties. The situation is especially complex in areas where power grids are stretched by increased cooling demand, reducing cold chain reliability.One of the clearest signs of heat’s toll on mobility came in early July, when parts of Germany’s autobahn network began to crack under the pressure of thermal expansion. Sections of the A1, A9 and A10 motorways, amongst others, were closed for urgent repairs as – a direct consequence of the country’s prolonged heatwave.As ground temperatures rise and vegetation dries out, wildfires are also becoming a regular – and dangerous – feature of European summers. According to Wikipedia’s 2025 European heatwave summary, wildfires have broken out across southern Spain, Germany and Greece, prompting mass evacuations and the temporary closure of major roadways and border crossings.In June 2025, the due to wildfires, while fires closed several in France. These closures don’t just create traffic chaos – they mean that HGVs have to reroute, often through narrow, unsuitable roads that can extend journey times by hours.In addition, smoke reduces visibility for drivers and poses health risks, especially for those spending long hours in-cab with inadequate air filtration. And in many areas, emergency services are stretched, meaning delays in clearing affected roads or managing diversions.The risks to infrastructure are accompanied by risks to people. Professional drivers are particularly vulnerable to heat stress, dehydration and fatigue. SNAP’s for drivers outlines the dangers of overheating cabs, the strain of long hours in high temperatures, and the importance of cooling systems and rest.Many roadside facilities in southern and eastern Europe remain poorly equipped to support driver wellbeing during heatwaves. Air-conditioned rest stops, shaded parking and reliable water access are not guaranteed – making SNAP’s more important than ever.“This summer’s heatwave is a wake-up call,” says Raquel Martinez, European Sales Manager at SNAP. “Europe’s transport systems were designed for a cooler climate. But we’re not going back. Fleets that adapt now – with the right tools, the right rest strategies, and the right technology – will be the ones that thrive.”In response to the heat, several countries have introduced or extended heat-triggered truck bans. As , Bulgaria and Hungary enforced daytime HGV restrictions when temperatures soared in July 2025. Restrictions also applied to heavy vehicles on certain vulnerable roads during specified periods. In addition, national holiday-related truck bans in Germany, France, Poland and Italy are compounding summer congestion. Full details can be found at Trafficban.com, which lists regional and time-based restrictions across the continent.For drivers and planners, these bans create a patchwork of compliance zones and timing limitations that require careful navigation and up-to-date planning tools.With the increasing risks posed by extreme heat, insurers are starting to reassess their exposure. That’s likely to affect premiums across the board. Goods-in-transit cover is under pressure, particularly for temperature-sensitive loads, with more claims arising from spoilage and missed delivery deadlines. Vehicle insurance costs may also rise as claims for heat-related breakdowns and accidents increase. Meanwhile, there’s growing scrutiny around employers’ liability, especially if drivers or staff suffer heat-related health issues due to inadequate welfare provisions. Together, these trends could mean higher premiums and tougher renewal conversations for operators without clear resilience plans in place.At SNAP, we believe the key to navigating Europe’s heatwaves lies in preparation, planning and proactive welfare management. Use real-time weather data to help drivers avoid high-risk routes. Stock vehicles with water, shade equipment and emergency cooling kits. Stay informed of changing truck bans across borders using verified sources like Trafficban.com. Encourage drivers to use apps like to locate well-equipped, air-conditioned facilities across Europe. Pay extra attention to tyres, cooling systems and battery performance during maintenance – especially for electric or hybrid vehicles. Ensure policies account for climate-related delays, cargo spoilage and fire damage.Check out our or download the today. With thousands of trusted partners across Europe, it’s your shortcut to safer stops – whatever the temperature.